Barion Pixel

Spotify vagy üzleti háttérzene? Amit a jogdíjakról tudni érdemes

„Van Spotify-előfizetésem, azt teszem be az üzletben” — ez a leggyakoribb megoldás, és egyben a leggyakoribb félreértés is. Érdemes szétszálazni, mi miért nem működik így.

Zenekar fellépés közben, fekete-fehér fotó

Két különböző engedélyről van szó

Az üzletben szóló zenéhez két dolog kell. Az egyik a szolgáltatás felhasználási feltétele: maga a zeneszolgáltató határozza meg, hogy a csomagja magáncélra vagy üzleti célra szól-e. A lakossági streamingcsomagok feltételei jellemzően kifejezetten a személyes, nem kereskedelmi használatra korlátozzák a hozzáférést.

A másik a jogdíj. Magyarországon a nyilvános zenefelhasználás után a közös jogkezelőnek — az Artisjusnak — jár díj, függetlenül attól, honnan szól a zene: rádióból, lemezről vagy streamingből. Ez a kettő nem helyettesíti egymást: attól, hogy valaki fizet egy streamingelőfizetést, még nem rendezte a jogdíjat, és attól, hogy rendezte a jogdíjat, még nem lesz üzleti joga egy lakossági csomaghoz.

Mit ad hozzá egy üzleti háttérzene-szolgáltatás

  • Üzleti felhasználásra szánt repertoár és feltételrendszer — nem kell a saját előfizetés kisbetűs részével hadakozni.
  • Szünet- és szövegmentes adás — nincs reklám, nincs bemondás, nincs idegen márkaüzenet a térben.
  • Folyamatos, nagy repertoár — nem egy lejátszási lista, ami háromóránként visszatér ugyanoda.
  • Üzlettípusra hangolt csatornák — nem kell zenei szerkesztőnek lenni ahhoz, hogy találó legyen a hangulat.

Amit a jogdíjról tudni kell

A háttérzenei szolgáltatás díja nem tartalmazza a jogdíjkezelő átalánydíját: erre minden esetben külön szerződést kell kötni. A díj mértéke a helyiség jellegétől, méretétől és a felhasználás módjától függ, a részletek az Artisjus oldalán érhetők el. Ez nem kikerülhető költség, viszont tervezhető — és sokkal olcsóbb, mint egy utólagos egyeztetés.

A SMOON MEDIA szolgáltatása üzleti felhasználásra készült: 13 tematikus csatorna, havi 15 eurótól. Nézze meg a kínálatot.